Kína egyenrangú versenytárssá vált az űrversenyben
A Foreign Policy elemzése szerint Kína az űrben is teljes értékű stratégiai versenytárssá vált az Egyesült Államok számára. Peking programja a műholdas hálózatok fejlesztésétől és az újrahasznosítható rakétáktól a nukleáris reaktorokkal működő holdbázisok tervein át az űrfegyverekig terjed. A zsúfolt alacsony Föld körüli pályán kevés nemzetközi szabály létezik, ezért az amerikai–kínai rivalizálás katonai és biztonsági kockázatokat is hordoz.
Kína vertikálisan integrált gyártási rendszert épített ki, miközben több mint 500 vállalat versenyez a kereskedelmi űriparban. A LandSpace újrahasznosítható rakétája az ország technológiai fejlődésének egyik példája. Az Egyesült Államok azonban továbbra is előnyben van a pályán lévő műholdak száma, a szélessávú műholdas szolgáltatások és az űrhelyzet-ismeret terén. Az USA nagyjából tízszer több műholdat üzemeltet, mint Kína; 2025-ben Kína 92, a SpaceX önmagában pedig 165 űrindítást hajtott végre.
Az amerikai koordinációs rendszerek 11 345 műholdat követnek, szemben a kínai mintegy 1500 műholddal. Az amerikai hálózat emellett körülbelül 47 ezer veszélyes űrszemetet is figyel. Kína saját rendszerének kiépítésén dolgozik, de még nem rendelkezik hasonló globális radar- és érzékelőhálózattal. A jelenlegi amerikai előnyök ellenére az elemzés szerint Kína több területen már elérte vagy meghaladta az egyenrangú versenytársi szintet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔