Történelmi csúcson a kormány likvid betétállománya, pedig az uniós utalás még el sem indult

Az MNB statisztikája szerint júliusban a jegybanknál vezetett kincstári egységes számla (kesz) egyenlege történelmi csúcsra, 5512,7 milliárd forintra ugrott, ezen belül 3445,8 milliárd forint volt forintban, 2066,9 milliárd forint pedig devizában. Ez az előző, 2021-es csúcsot is jócskán meghaladja, amikor először haladta meg a 4000 milliárd forintot a kormány likvid betétállománya; devizában pedig 2009 márciusa óta, az IMF-hitel lehívása óta nem volt ennél magasabb az összeg. A számla egyetlen hónap alatt gyakorlatilag megduplázódott: júniusban még csak 2787,6 milliárd forint volt az egyenleg.

A robbanásszerű növekedés mögött két tényező áll: júliusban több mint 520 milliárd forintos, korábban példátlan költségvetési többlet keletkezett, emellett az Államadósság Kezelő Központ 3 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt (1070 milliárd forint bevétellel), és közel 1200 milliárd forintnyi forintalapú állampapírt is értékesített, miközben nem volt jelentős lejárat vagy kamatfizetés. Augusztusban a kesz már csökkent, elsősorban azért, mert a Pénzügyminisztérium szerint az uniós programok előfinanszírozása 2186,9 milliárd forinttal növelte a kiadásokat – ennek ellenére a hónap végén is közel 4300 milliárd forint maradt a számlán. A háttérben az áll, hogy a kormány megállapodott az Európai Bizottsággal az uniós helyreállítási alap (RRF) mintegy 10 milliárd eurós összegéről, ám a pénz várhatóan csak az év vége felé érkezik meg, így a magas betétállomány egyelőre az előfinanszírozást fedezi. Mindeközben az MNB devizatartaléka is történelmi csúcson, augusztus végén 63,5 milliárd eurón állt, szemben az egy évvel korábbi 48,4 milliárd euróval, és a brüsszeli utalás beérkezése után akár 70 milliárd euró fölé is emelkedhet.