Munkahelyeket veszélyeztethet a 2027-es költségvetés szűk beruházási mozgástere
A 2027-es költségvetés növekedési terve a beruházások élénkülésére épít, ám a dokumentumban szereplő számok szerint az állam saját fejlesztési mozgástere szűkül. A kormány azzal számol, hogy a GDP növekedése az idei 1,7 százalékról jövőre 2,4 százalékra gyorsul, miközben a beruházások volumene 5,7 százalékkal emelkedhet. Ehhez a költségvetés 1615 milliárd forintnyi uniós felhalmozási kiadással számol, a hazai finanszírozású beruházásokat viszont 442 milliárd forinttal csökkenti.
A visszafogás költségvetési szempontból a hiány mérséklését szolgálhatja: a 2026-ra várt, GDP-arányos 7,5 százalékos deficit után 2027-re 4,9 százalékos hiányt terveznek. Hosszabb távon azonban a fejlesztések elhalasztása gyengébb növekedést, kevesebb adóbevételt és drágábban pótolható beruházási hiányt okozhat. Különösen sérülékeny az építőipar: az új szerződések volumene 34,5 százalékkal, az egyéb építményeké 43,6 százalékkal, a teljes szerződésállomány pedig 14 százalékkal esett vissza. Az út- és vasútépítés termelése 20,9, a közműépítésé 28 százalékkal csökkent, ami a kivitelezőket és beszállítóikat is érinti, tartós kereslethiány esetén pedig munkahelyek szűnhetnek meg.
A beruházási fordulatban kulcsszerepe lehet a helyreállítási alapból elérhetővé váló, közel 10 milliárd eurós forrásnak. A kifizetéseknek 2026 végéig meg kell történniük, és tényleges folyósításuk az Európai Bizottság döntésétől, valamint a feltételek teljesítésétől függ. Kármán András pénzügyminiszter az első kifizetéseket az év utolsó negyedére várta, de az összeg nem jelent automatikusan ugyanekkora új beruházást.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔