Belső viszály övezte a százmilliárdos magyar műholdprogramot

A műholdprogram gondolata 2018-ban, Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossá kinevezése után fogalmazódott meg. A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium kettős, polgári-katonai rendszert dolgozott ki, amely kommunikációra, valamint harctéri események vagy migrációs folyamatok követésére is alkalmas lett volna. Ferencz 2023 kora őszén a Karmelita kolostorban ismertette a mintegy 250 milliárd forintos koncepciót, és nemzetbiztonsági okokból azt szorgalmazta, hogy csak a magyar állam bonyolítsa le.

A Direkt36 szerint Orbán Viktor személyesen döntött úgy, hogy a beruházást a Fidesz-kormányhoz szorosan kötődő 4iG-re bízza. A tárcák figyelmeztettek: a vállalatnak nincs meg a szükséges nemzetbiztonsági minősítése, a magántőkealapok miatt átláthatatlan a tulajdonosi háttere, és ez megnehezítheti a magyar műhold bekapcsolását a NATO védelmi rendszerébe. Az akkori miniszterelnök a kritikákat figyelmen kívül hagyta.

A Fidesz áprilisi választási veresége után Orbán Viktor 16 év után kiszorult a hatalomból; a Tisza-kormány megkezdte a 4iG-vel kötött állami megállapodások teljes átvilágítását. Kormányzati források szerint az előző vezetés az államnak kifejezetten kedvezőtlen üzletet kötött. A 4iG szerint a magáncég bevonása miatt az államot nem terheli beruházási költség, csak a szolgáltatásokért kell fizetnie; nemteljesítés esetén egy nemzetközi pénzintézet bankgaranciája kamatostul visszaadná a pénzt.