Uri agyagtáblák mutatják be egy mezopotámiai hercegnő önálló gazdaságát
Tizenöt, az Ur III. dinasztiájának korából származó ékírásos agyagtábla egy olyan királyi birtok működését világítja meg, amely nem tartozott a tartományi kormányzók igazgatása alá. A dokumentumokat az Iraki Nemzeti Múzeum őrzi; elkobzások és későbbi visszaszolgáltatások révén kerültek a gyűjteménybe. Abather Rahi Saadoon, Noemi Borrelli és Maurizio Viano a személynevek, hely- és hónapnevek alapján az Umma, Iriszagrig, Ur, illetve Girszu/Lagas térségéhez kötötték őket.
A Kr. e. 2112 és 2004 közé datált táblák egy részén szokatlan formulák és akkád nyelvi elemek jelennek meg, ezért nem illeszkednek a korszak hivatalos archívumainak hagyományába. A kutatók szerint a feljegyzések Sat-Estar hercegnő birtokáról származnak. Az uradalom csaknem önellátó egységként működött: saját kézműveseket, őröket és konyhai személyzetet alkalmazott, igazgatása pedig a tartományi határokon túlra is kiterjedt.
A táblák havi béreket, csatornakarbantartási munkákat és több kilométernyi öntözőárok kiásását is rögzítik. A munkások alapvető fejadagja napi két liter árpa volt. A dolgozók között elámi származású, illetve feltehetően hadifogolyként alkalmazott emberek is szerepeltek, a feljegyzések pedig egy énekes juttatását és egy új gyaloghintó árát is megőrizték. A birtokok pontos helye egyelőre hipotetikus, de a kutatók szerint a tartományok közötti határsávokban lehettek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔