Az agy 539 különálló kémiai régióját azonosították
Az EPFL kutatói elkészítették az egéragy lipideinek részletes háromdimenziós térképét, és 539 kémiailag különböző területet azonosítottak. A lipidek az idegsejteket körülvevő membránok, valamint az idegrostokat szigetelő mielin fontos alkotói, és az agysejtek közötti kommunikációban is szerepet játszanak. Elhelyezkedésüket azonban a hagyományos képalkotó módszerekkel nehéz pontosan feltérképezni.
Giovanni D’Angelo, Luca Fusar Bassini és Gioele La Manno csapata tömegspektrometriás képalkotást használt: egy lézer az agyszövet vékony szeleteit pontról pontra vizsgálta, így meg lehetett határozni, mely lipidek hol találhatók. Összesen 172 lipidet elemeztek 109, 11 egérből származó agyszeleten, ami mintegy 7 millió mérési adatot eredményezett. A gépi tanulással összeállított rekonstrukcióban az elkülönülő területeket „lipizóónáknak” nevezték el.
Sok zóna ismert anatómiai struktúráknak vagy sejttípusoknak felelt meg, mások viszont korábban rejtve maradt kémiai határokat mutattak. A korábban viszonylag egységesnek gondolt fehérállomány számos eltérő lipidmintázatból áll, ami a mielint termelő sejtek nagyobb kémiai változatosságára utal. A térkép a plexus choroideusban és az agy üregeit bélelő szövetekben is új határokat tárt fel. Vemhes egerekben az agy több régiójának lipidösszetétele jelentősen megváltozott, a fehérállományban pedig erősen megemelkedett a mielin egyik fontos összetevője, a galaktozil-ceramid szintje.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔