Visszaesett az iskolába járó 17 éves roma fiatalok aránya
Jelentősen visszaesett a 17 éves roma fiatalok nappali tagozatos tanulási aránya a tankötelezettség felső korhatárának 2013-as, 18-ról 16 évre történő csökkentése után. A 2013 előtti időszakban még csaknem 80 százalékuk tanult nappali képzésben, ez az arány 2016-ra 57, 2022-re pedig 53 százalékra mérséklődött. Ugyanebben az időszakban a sem nem tanuló, sem nem dolgozó roma fiatalok aránya 16-ról 31 százalékra emelkedett.
Köllő János közgazdász a 2011-es és 2022-es népszámlálás, valamint a 2016-os mikrocenzus adatait vizsgálta. Megállapításai szerint a korhatár csökkentése után az oktatásból kieső roma fiatalok közül csak kevesen álltak munkába: a dolgozók aránya mindössze 3 százalékponttal nőtt, a nem nappali képzésekben részt vevőké pedig alig változott. A középfokú végzettség nélkül iskolaelhagyók kétharmada sem nem tanul, sem nem dolgozik, és munkát sem keres.
A változás a nem roma fiatalokat is érintette. Körükben 13 százalékponttal csökkent a nappali tagozatos tanulók aránya, miközben 7 százalékponttal nőtt a tanulásból és munkából kimaradók aránya. A 2022-es adatok szerint az érintett 17 évesek 82 százaléka nem roma volt. Ha a kimaradók aránya a 2011-es szinten marad, évente mintegy 1800 fiatal tartozna ebbe a csoportba, 2022-ben azonban körülbelül 9000-en voltak, vagyis a különbség évente 7200 fő.
Köllő János szerint indokolt lehet a 18 éves tankötelezettségi korhatár visszaállítása, de önmagában ez nem oldaná meg a problémát. A szegregáció visszaszorítására, célzott támogatásokra és a korábban lemorzsolódott fiatalok képzési lehetőségeinek bővítésére is szükség lenne.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔