Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria falfirkákról szóló határozatát
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria 2022-es jogegységi határozatát, amely a falfirkálást tartalmától és a keletkezett kár csekély értékétől függetlenül bűncselekményként kezelte. A döntés szerint nemcsak a falra festett ábra minősülhetett falfirkának, hanem például egy villamosmegálló üvegfelületének, üzleti redőnynek, köztéri padnak, reklámtáblának vagy cégtáblának a megrongálása is. A Kúria azt is kimondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága önmagában nem zárja ki a büntetőjogi felelősséget, és a bíróságok számára kötelezővé tette ezt az értelmezést.
A határozatot Polt Péter akkori legfőbb ügyész kezdeményezésére, Varga Zs. András kúriai elnök vezetésével hozták meg. 2023-ban a hat akkori ellenzéki parlamenti párt, a DK, az MSZP, a Jobbik, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd képviselői alkotmányjogi panaszt nyújtottak be ellene. Azzal érveltek, hogy a szabályozás kizárta a bírói mérlegelést, miközben a falfirkák gyakran közéleti üzenetet hordoznak.
Az Alkotmánybíróság többsége szerint a tulajdon védelme fontos, de nem írhatja felül minden esetben a véleménynyilvánítás szabadságát. A Kúria ugyanis azt sem engedte vizsgálni, hogy egy adott felirat hordoz-e védett kommunikációs üzenetet. A jogegységi határozat ezért a jövőben nem alkalmazható. Három alkotmánybíró, köztük Handó Tünde, Horváth Attila és Ligeti Miklós különvéleményt fogalmazott meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔