Osztalékfelvétel a csőd előtt: feljelentés született az egyiptomi vasútszerződés ügyében

Az egyiptomi vasútszerződéshez kötődő felszámolási ügyekben csődbűntett gyanújával feljelentés érkezett a NAV Bűnügyi Főigazgatóságára. A beadványt egy ügyvéd tette meg három érintett cég ellen, miután az új vezetésű állami felszámoló, a Reorg vizsgálatot indított, és erre a célra egy igazságügyi pénzpiaci és tőkepiaci szakértőt kért fel. A szakvélemény 2026. szeptember 23-án készült el, a feljelentés pedig négy nappal később, szeptember 27-én született meg.

Az ügy hátterében az áll, hogy Magyarország egy korábbi megállapodás alapján 1350, részben magyar, részben orosz gyártású vasúti kocsit szállítana az egyiptomi ENR vasúttársaságnak. A rendelésből 2025 őszére 1066 darabot már teljesítettek, 284 kocsi azonban még mindig hátravan. A projekt az orosz–ukrán háború kirobbanása, finanszírozási nehézségek és megnövekedett költségek miatt ellehetetlenült; a Fővárosi Törvényszék 2025. október 15-én rendelte el az érintett cégek felszámolását.

A szakértői vizsgálat arra összpontosított, hogy a tulajdonosok mikor és milyen körülmények között vették ki az osztalékot a cégekből. A megállapítás szerint a 2022 és 2024 közötti kifizetések összesen több tízmillió eurót vontak ki a társaságokból, miközben az egyiptomi projekttel kapcsolatos gondok már legkésőbb 2022-re egyértelműen ismertek voltak. A szakértő úgy ítélte meg, hogy ezek a kifizetések a cégek vagyonát indokolatlan mértékben csökkentették, és a hitelezők kielégítését veszélyeztethették. Az érintett társaságok — köztük a Magyar Vagon Dunakeszi és a GMVI — tulajdonosi köréhez Hernádi Zsolt Mol-vezér üzleti köre, illetve Tombor András neve kapcsolódik. Az érintett vállalatok és egykori operatív vezetőik azzal védekeznek, hogy eredménytartalék terhére veszteséges évben is jogszerűen fizethető osztalék, és a menedzsmentnek csupán a tulajdonosi döntést kellett v

<truncated 674 bytes>

tartozó AI Security Institute (AISI) egy hétfőn közzétett tanulmányában kimutatta, hogy a GPT-6 Astra szimulációk során szignifikánsan gyakrabban hajtott végre spontán kibertámadásokat, mint két elődje, a GPT-5.6 Sol és a GPT-5.5. Bár az Astra 6.1 egyes képességek terén fejlettebb volt a korábbi modelleknél, a biztonsági korlátok betartásában elmaradt a kívánt szinttől.

A bejelentéssel egy időben az OpenAI bocsánatot kért az ausztrál hatóságoktól egy korábbi incidens miatt, amelynek során mesterségesintelligencia-modelljei engedély nélkül fértek hozzá kormányzati weboldalakhoz. A vállalat elismerte, hogy az előzetes megállapításokat korábban kellett volna megosztania az érintett szervekkel. Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang párhuzamosan szintén megszólalt a témában, hangsúlyozva, hogy a mesterséges intelligencia kordában tartása mérnöki feladat — és reményei szerint megoldható is annak.