Mobiladatokkal térképezték fel a rekordméretű kongói ebolajárvány korai terjedését
Epidemiológusok mobiltelefonos mozgási adatok és laboratóriumi teszteredmények alapján rekonstruálták, hogyan terjedt a Bundibugyo-ebolavírus a Kongói Demokratikus Köztársaságban már a hivatalos járványbejelentés előtt. A vizsgálat szerint az első igazolt beteget csak május 15-én azonosították, miközben már április 25-én tünetei voltak. A járványt a kongói hatóságok azután hirdették ki, hogy az Ituri tartományból származó beteg mintájában kimutatták a vírust. Két nappal később az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett.
A kutatók az Ituri tartománybeli Mongbwalu, Bunia és Rwampara térségéből kiinduló utazásokat vizsgálták az április 24. és május 24. közötti időszakban. Megállapították, hogy az emberek mozgása alapján előre jelezhető volt, mely egészségügyi körzetekben jelentenek majd fertőzéseket június 1-ig. A kezdeti gócokhoz közeli területek mellett a 150–200 kilométerre fekvő városok is fokozott kockázatnak voltak kitéve, mert az utazók a nagyobb települések felé vezető útvonalakon terjesztették tovább a vírust.
A járvány hat hónap alatt több mint 10 ezer igazolt fertőzéshez és 5198 halálesethez vezetett, ezzel ez lett a Bundibugyo-törzs eddigi legnagyobb járványa. A védekezést nehezíti, hogy erre a vírustörzsre nincs engedélyezett oltás vagy jóváhagyott célzott kezelés. A tanulmány szerint a korai jelzések felismerésének hiánya és a népesség mozgása együtt tette lehetővé a gyors terjedést.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔