A sencseni csúcstalálkozó nem rendezte át a világrendet
November 19-én Sencsenben egy asztalhoz ült Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök. A három ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és katonai, politikai, valamint gazdasági súlya miatt együttműködésük az ukrajnai háborúra, az energiapiacokra és a globális biztonságra is hatással lehet. A találkozó történelmi jelentősége ezért vitathatatlan, a várt „új Jalta” azonban elmaradt: a csúcstalálkozó nem rendezte át a világrendet.
A felek közös nyilatkozatban támogatták az ENSZ reformját, hogy a szervezet hatékonyabban reagálhasson a nemzetközi válságokra. Ez politikai üzenet, de nem derült ki, milyen változtatásokat támogatnának konkrétan. A három állam növelné a finomított kőolajtermékek termelését és kínálatát, ám mennyiségeket, határidőket és beruházásokat nem neveztek meg. A nyilatkozat az állami tisztségviselők mentességét, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságának korlátait is hangsúlyozta.
A legfontosabb közös vállalás szerint nukleáris háborút nem lehet megnyerni, ezért azt nem szabad megvívni. A vezetők párbeszédet ígértek az atomfegyverek használatának kockázatairól és terjedésük megakadályozásáról, de új fegyverzetkorlátozási szerződés vagy ellenőrzési mechanizmus nem született. Theresa Fallon, a Centre for Russia Europe Asia Studies igazgatója szerint a három vezető eltérő célokkal érkezett, és ezeket nem sikerült közelebb hozni. Európa így a közvetlen egyeztetések peremén maradt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔