Az Európai Parlament keményebb gazdasági fellépést sürget Kínával szemben
Az Európai Parlament az eddigi egyik legkeményebb álláspontot fogadta el Kínával szemben: a képviselők szerint az Európai Unió és Peking kapcsolata kritikus ponthoz érkezett, és szükség esetén az unió legerősebb kereskedelmi eszközét is be kell vetni. Az állásfoglalást 454 képviselő támogatta, 86-an ellene szavaztak, 110-en pedig tartózkodtak.
A parlament az úgynevezett Anti-Coercion Instrument, vagyis a gazdasági kényszerítés elleni eszköz alkalmazását sürgeti arra az esetre, ha Kína kereskedelmi vagy gazdasági nyomásgyakorlással próbálná politikai engedményekre kényszeríteni az EU-t. A lehetséges válaszlépések között egyes engedélyek korlátozása, valamint a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó jogok szigorítása is szerepel. Különösen az aggasztja az EP-t, hogy Peking Európa ritkaföldfém- és stratégiai nyersanyag-függőségét használhatja fel nyomásgyakorlásra.
Az állásfoglalás Kínát Oroszország ukrajnai háborújának meghatározó segítőjeként írja le, és bírálja a diplomáciai, illetve anyagi támogatást, amely hozzájárulhat az orosz hadiipari kapacitások fenntartásához. A képviselők emellett a dömpinget, a tisztességtelen gazdasági gyakorlatokat és a kémkedéssel kapcsolatos aggályokat is szóvá tették.
Európa 2025-ben már megtapasztalta a kínai exportkorlátozások hatását. Az Európai Bizottság ezért év végéig olyan javaslatot készíthet, amely több forrásból történő beszerzésre ösztönözné vagy kötelezné a stratégiai ágazatok vállalatait. Németország és Franciaország szintén szigorúbb fellépést sürget, miközben Maros Sefcovic uniós kereskedelmi biztos Pekingben próbálja rendezni a romló kapcsolatokat. A korlátozások ugyanakkor kínai válaszintézkedéseket is kiválthatnak.