A Republikon szerint mélyült a gyermekszegénység Magyarországon
A Republikon Intézet gyermekszegénységről szóló kutatása szerint Magyarországon a mélyszegénység jobban sújtja a gyerekeket, mint a felnőtteket. A kormányváltás után készült, de az elmúlt tizenhat év szociálpolitikáját összesítő elemzés – amelyet a forrás „orbáni szociálpolitika rövid zárójelentéseként” idéz – azt mutatja: a magyar gyerekek szegénységi rése 2008 óta közel a duplájára, 17-ről 31 százalékra nőtt. A mutató azt jelenti, mennyivel marad el a szegénységben élők átlagos jövedelme a küszöbtől: 2008-ban 17, ma 31 százalékkal. Nemcsak többen szegények a gyerekek közül, hanem a szegények átlagosan még szegényebbek lettek. Az össznépesség szegénységi rése 24 százalék, a gyermekeké 31.
A Republikon szerint a családpolitika zászlóshajója ellenére a gyerekek helyzete nem javult, mert a cél a több gyerek volt, nem a jobban élő gyerek: a rendszer az újszülöttekre és szüleikre koncentrált. A GYED és az adókedvezmény jövedelemarányos, formális foglalkoztatáshoz kötött juttatás, így nem ért el a mélyszegénységig. Az Orbán-kormányok EU-átlag fölött költöttek családtámogatásra, de ezt főként az adókedvezmények emelték; a közvetlen családtámogatás és a szociális védelem az EU-átlag alatt maradt. Rászorultsági támogatásokra a GDP 4 ezrelékét fordították, az uniós arány tizenötödét.
A gyermekszegénység 2018-ig csökkent, 2020-ra 14-ről 21 százalékra ugrott, azóta 18 százalék körül van; ez az Eurostat szerint az EU-átlaghoz hasonló, a V4-ek közül Csehországnál és Lengyelországnál rosszabb, Szlovákiánál kicsit jobb. A roma lakosság 52 százaléka jövedelmi szegénységben él, a nem romák 13 százaléka – négyszeres különbség. Súlyos deprivációban a romák 40, a nem romák kevesebb mint 8 százaléka él, ötszörös eltérés.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔