Egy hétköznapi szokás is összefügghet a demenciával
Egy friss amerikai kutatás szerint a 65 év felettieknél a gyakori nappali alvás és az akaratlan napközbeni elbóbiskolás összefügghet a demencia későbbi kialakulásának nagyobb kockázatával. A Johns Hopkins Egyetem kutatói tíz éven keresztül követték 995, a vizsgálat kezdetén demenciamentes amerikai résztvevő adatait. A 2013 és 2023 között végzett kutatásban a résztvevők kérdőívekben számoltak be a nappali alvás gyakoriságáról, időtartamáról és tudatosságáról.
Az eredmények szerint azoknál, akik naponta vagy a legtöbb napon szundítottak, 48 százalékkal nagyobb volt a demencia kockázata, mint azoknál, akik egyáltalán nem aludtak napközben. Az akaratlan elbóbiskolás 39, a legfeljebb félórás szunyókálás pedig 40 százalékos kockázatnövekedéssel járt. Ugyanakkor az éjszakai alvás jellemzőinek és az alvási apnoé kockázatának figyelembevétele után a fél óránál hosszabb nappali alvás már nem mutatott statisztikailag jelentős kapcsolatot a demenciával. A ritka, tudatosan beiktatott pihenés szintén nem járt nagyobb kockázattal.
Adam Spira kutatásvezető szerint a gyakori nappali álmosság inkább a demencia korai szakaszában zajló agyi változások jele lehet, nem feltétlenül azok oka. Egy korábbi, 1401 idős ember bevonásával készült vizsgálat hasonló eredményre jutott: a nappali alvás növekedése enyhe kognitív zavar esetén több mint kétszeresére, Alzheimer-kórnál pedig hatszorosára gyorsult az egészséges résztvevőkhöz képest. A megszokott délutáni pihenés önmagában nem utal demenciára, a szokatlanul gyakorivá váló, akaratlan elalvás mögött azonban alvási apnoé vagy rossz éjszakai alvás is állhat, ezért orvosi kivizsgálás indokolt lehet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔