A franciaországi zavargások tovább gyengítették Macron politikai helyzetét
A franciaországi zavargások újabb súlyos politikai próbatételt jelentenek Emmanuel Macron számára, akinek elnökségéből már csak néhány hónap van hátra. A diákok életkörülményei miatt kezdődő tiltakozások szombaton erőszakba és fosztogatásba torkolltak, miközben a résztvevők az oktatás, a megélhetési költségek és az infláció miatt is elégedetlenségüknek adtak hangot. A párizsi ügyészség 855 letartóztatásról számolt be, közülük 557 embert – köztük 433 felnőttet – rendőrségi őrizetbe vettek.
Macron televíziós beszédben ítélte el az erőszakot, és új biztonsági eljárásokat jelentett be. A Yellow Vests mozgalom azonban már a tiltakozások „második felvonását” hirdette meg a következő hétvégére. Az elnököt azért is bírálják, mert a válság idején a Perzsa-öbölbe utazott, hivatalosan azért, hogy az emelkedő energiaárak mellett biztosítsa az energiaellátást. Kritikusai szerint ezzel elkerülte a közvetlen szembenézést a belpolitikai helyzettel.
Macron támogatottságát tovább rontja, hogy egy októberi Ipsos–BVA-felmérésben a megkérdezettek 82 százaléka kedvezőtlenül ítélte meg a teljesítményét. Jordan Bardella szerint a kormány tehetetlen és túlterhelt, Marine Le Pen pedig a zavargásokat a külvárosi bűnözők és a politikailag motivált rendbontók szövetségének tulajdonította. A helyzetet súlyosbítja Franciaország rekordállamadóssága, a magas üzemanyagár és a nemzetközi konfliktusok eszkalálódása.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔