A hőszivattyúk helyett egyre több lengyel háztartás választ pelletkazánt
Lengyelországban gyorsan átrendeződik a támogatott fűtési rendszerek piaca: a „Tiszta Levegő” program kérelmei között 2026 első hónapjaiban a biomasszával, elsősorban pellettel működő kazánok 76–81 százalékot képviseltek, míg a hőszivattyúk aránya 18–23 százalékra esett. Ez jelentős változás a program 2018-as indulásához képest, amikor a hőszivattyúk még a kérelmek több mint 30 százalékát tették ki. A program iránti érdeklődés összességében is visszaesett: 2025 augusztusában egy hét alatt több mint 2000 pályázat érkezett, 2026 októberének első hetében viszont csaknem 690.
A csökkenéshez hozzájárult, hogy a programot 2024–2025 fordulóján felfüggesztették, ami megingatta a háztulajdonosok bizalmát. Sokan a támogatások igénylésének bonyolult szabályai, az energiaaudit kötelezettsége és a magas beruházási költségek miatt is elállnak a korszerűsítéstől, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban. A hőszivattyú ráadásul főként jól szigetelt, alacsony energiaigényű épületekben működik gazdaságosan; régi, rosszul szigetelt házaknál a telepítés költségei mellett az elérhető megtakarítás is elmaradhat a várttól.
A pelletkazánok népszerűsége azonban nem jelenti azt, hogy hosszú távon biztosan ezek lesznek a legolcsóbbak. A pellet tonnánkénti ára az elmúlt évben jelentősen emelkedett, az előző fűtési szezonban pedig az elérhetőségével is gondok voltak. Piotr Siergiej, a Lengyel Szmogriadó képviselője szerint a növekvő kereslet meghaladhatja a hazai gyártók kapacitását, ezért importra lehet szükség, ami további drágulást okozhat. A döntésnél így az épület szigetelését, a berendezés és a telepítés árát, valamint a várható energia- és tüzelőanyag-költségeket együtt kell mérlegelni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔