A gázai háború uralta az ENSZ-közgyűlést, Abbas és Netanjahu is szólt

A 81. ENSZ-közgyűlést (2026. szeptember 22–28.) a gázai helyzet uralta. Mahmoud Abbas korábban felszólalt. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszéde előtt sok küldött távozott; csak többszöri nyugalomra intés után kezdhette, majd azt mondta, ha vannak még „erkölcsi gyávák” a teremben, menjenek ki most.

Netanjahu a Gázában Izrael ellen felhozott népirtási vádakat „a század legnagyobb hazugságának” nevezte. Szerinte a Hamász civileket emberi pajzsként, kórházakat, iskolákat és mecseteket terrorista parancsnoki központként használt, a beengedett élelmiszer nagy részét pedig eladta, míg Izrael figyelmeztetésekkel igyekezett kimenteni a lakosságot. Kérdésként tette fel, milyen népirtó rezsim ad egymillió polióoltást az ellenség népének, és teszi lehetővé kétmillió tonna élelmiszer elosztását Gázában. New York „antiszemita” polgármesterét, Zohran Mamdanit is megnevezte: választása óta szerinte sok zsidó nem érzi magát biztonságban. Szerinte Izrael nem népirtást követett el, hanem megakadályozott egyet.

Tizennégy évvel 2012-es iráni „vörös vonala” után azt állította, megakadályozták Irán atomfegyverét; a döntést a legkönnyebbek közöttinek nevezte, „különben mind halottak lennénk”. Irán békés áramtermelést hangoztat, ezt Izrael és az Egyesült Államok vitatja. Ahmad al-Sharaa goláni visszavonulási felhívására azt felelte: a zsidók Mózes óta, több mint háromezer éve a Golán-fennsíkon vannak. Az épület előtt tüntettek, néhányukat letartóztatták; Brad Lander, New York 10. körzetének demokrata jelöltje a novemberi időközi választásra, öltönyben csatlakozott.