Az izraeli választás várhatóan nem írja át az Iránnal szembeni stratégiát
Az izraeli választás az első általános választás a Hamász 2023. október 7-i támadása óta, amely az ország történetének egyik legsúlyosabb biztonsági válságát idézte elő. A támadás és az izraeli válaszlépések nyomán a konfliktus Iránra is kiterjedt, ezért a voksolás egyik központi kérdése, hogy az új kormány miként kezeli a Teheránnal szembeni fenyegetést.
Benjamin Netanyahu hivatalban lévő miniszterelnökként a hatalma megtartásáért küzd. Donald Trump amerikai elnök „harcos miniszterelnökként” támogatta őt, és arra figyelmeztetett, hogy más vezető megválasztása az Izrael és Washington közötti szövetséget is érintheti. Eközben sajtóértesülések szerint nézeteltérés alakult ki az izraeli kormány és a Trump-adminisztráció között egy újabb iráni támadási hullám terve miatt. A Financial Times arról írt, hogy az izraeli hadsereg október 10. körül iráni nukleáris létesítményeket, kormányzati központokat és energetikai infrastruktúrát támadott volna, Trump azonban ellenezte az eszkalációt az amerikai félidős választások előtt. A Jerusalem Post később vitatta, hogy konkrét hadműveleti utasítás született volna.
A választási verseny Netanyahu és fő kihívója, Gadi Eisenkot, az izraeli hadsereg korábbi vezérkari főnöke között éleződött ki. Szakértők szerint azonban a politikai táborok Irán megítélésében csak kisebb hangsúlybeli különbségeket mutatnak. Raz Zimmt és Danny Citrinovitch úgy véli, hogy a választás eredményétől függetlenül nem várható alapvető fordulat Izrael Iránnal és szövetségeseivel kapcsolatos politikájában. A katonai eszkalációt ráadásul sokkal inkább az amerikai elnök döntése befolyásolhatja, mint az izraeli miniszterelnök személye. A jelenlegi konszenzus kialakulásában meghatározó szerepe volt 2023. október 7-ének, amely Izraelben a korábbinál közvetlenebb és súlyosabb iráni fenyegetésként értelmezte át a térség konfliktusait.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔