Műfajokon átívelő történetmesélés anishinaabe költőként
Az anishinaabe költő és író pályáját erősen meghatározta N. Scott Momaday három, eltérő műfajú könyve: a The Way to Rainy Mountain című kreatív non-fiction emlékirat, a House Made of Dawn című regény és az Angle of Geese című verseskötet. Az írás szerzője Momaday, Louise Erdrich, Leslie Silko, Joy Harjo és Gerald Vizenor munkásságában olyan őslakos alkotói hagyományt lát, amely nem választja el mereven egymástól az irodalmi és más művészeti formákat. Joy Harjo például képzőművészként indult, később zenészként és költőként is ismertté vált.
Saját pályáját újságíróként kezdte, majd őslakos irodalomról írt tudományos munkákat, színdarabokat készített, és a természetfotózásban is megtalálta a helyét. Első novelláskötete előtt hat verseskönyvet publikált, és Wisconsin költőfelelőse volt. Az anishinaabe piktogramok és az őslakos „ledger art” hatására a verseit fényképekkel kapcsolta össze, az így létrejött formát picto-poemnek nevezte. A költészettől a próza felé fordulva a tömör sorépítés, a ritmus, a hangzás, a képek és a kihagyás eszközeit vitte tovább.
A szerző szerint a költői figyelem különösen a párbeszédekben és a szereplők egyedi hangjának kialakításában segít. A visszafogottság, a kimondatlan részletek és a kétértelműség nem hiányosságként jelenik meg, hanem bevonja az olvasót a jelentés megteremtésébe. Ezt az őslakos történetmondóktól is tanult szemléletet a prózában is alkalmazza: a gesztusok és az elhallgatások teret hagynak a képzeletnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔