Svéd adatok szerint az intelligencia összefügg az adományozással és a választási részvétellel
Egy több mint 1,2 millió svéd férfi és mintegy 3000 svéd nő adataira épülő kutatás szerint a magasabb kognitív képességek együtt járnak több, társadalom számára hasznos viselkedéssel. A vizsgálat résztvevői 1969 és 1997 között, katonai bevonuláskor töltöttek ki standardizált tesztet, amely a logikai, verbális, térbeli és technikai képességeket kilencfokú skálán mérte. Mikael Elinder és Oscar Erixson közgazdászok ezeket az eredményeket későbbi állami nyilvántartásokkal kapcsolták össze.
A kutatók a 2012 és 2015 közötti adónyilvántartásokban vizsgálták a jótékony célú adományokat, a 2009-es európai parlamenti választás hivatalos adatai alapján a részvételt, valamint a jármű-nyilvántartásban az elektromos, etanol- és földgázüzemű autók tulajdonlását. A legmagasabb kognitív pontszámot elérő férfiak több mint ötször nagyobb eséllyel adományoztak, mint a legalacsonyabb pontszámúak. Egy szórásegységnyi intelligenciakülönbség 40 százalékkal magasabb adományozási, 31 százalékkal magasabb választási részvételi és 14 százalékkal magasabb környezetbarát-autó-tulajdonlási valószínűséggel járt együtt. A női résztvevőknél is hasonló kapcsolatot találtak az adományozás és a szavazás esetében.
A logikai és verbális gondolkodás bizonyult a legerősebb előrejelzőnek, ezek a kutatók szerint az általános, úgynevezett fluid intelligenciához kapcsolódnak. Az eredmények azonban nem bizonyítják, hogy önmagában az intelligencia okozza a társadalmi szempontból előnyös magatartást. A magasabb teszteredményű emberek eltérő anyagi háttérből, környezetből vagy családi közegből érkezhetnek. Ennek tisztázására a kutatók 5786 ikerpárt is elemeztek, mivel az ikrek összevetése részben kiszűrheti a közös neveltetés és a genetikai háttér hatását.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔