Kényes feladatok sora vár a kedden megválasztott főállamügyészre
Fejes Pétert kedden választotta meg a parlament legfőbb ügyésznek; a választók kétharmada Orbán Viktor büntetőjogi felelősségre vonását várja tőle, a hétfőn hivatalba lépett Sonnevend Pál Alkotmánybíróság-elnöktől pedig azt, hogy a testület ismét fék és ellensúly legyen. A Medián tavaszi felmérése szerint a társadalom kétharmada, a tiszások 88 százaléka, de még a megmaradt Fidesz-szavazók nyolcada is úgy gondolja, hogy Orbánnak bíróság előtt kellene számot adnia tetteiről. Ha Fejes ehhez igazítja a lépteit, könnyen megkaphatja a bélyeget, hogy nem szakmai szempontok vezérlik. A korábbi Vas megyei főügyész, Baka András köztársasági elnök második körös jelöltje – miután az aranykonvojügyben érintett Szathmáry Zoltán megválasztását sem a Tisza, sem az ellenzék nem támogatta – több ízben, már 2001-ben, az Ügyészek Országos Egyesületének alelnökeként szignált nyilatkozattal is a függetlenséget és a politikai befolyástól való mentességet tette prioritássá; szakmai igazodási pontja Györgyi Kálmán. Feladata a Polt Péter idején tekintélyét vesztett szervezet becsületének visszaszerzése; a Válasz Online-nak azt mondta, a szervezet morálisan megrendült, szakmailag megtorpant, bizalmatlanság jellemzi. Egy hónapon belül nyugdíjba megy a jogosítványokat gyakorló közjogi legfőbbügyész-helyettes, miközben az ügyek 80–85 százaléka büntetőügy, de csak a közjogi szakágnak van szervezeti irányítója. Fejes a Legfőbb Ügyészség karcsúsítását, a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetének újragondolását, a fizetési szakadék áthidalását és az ügyészi pálya vonzóvá tételét is szükségesnek tartja. Sonnevendet – a régi-új szabályok szerint – nem a parlament, hanem az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülése választotta elnökké titkos szavazással. Júliusban került a testületbe a 12 éves mandátumkorlátozás miatt távozó Hende Csaba helyére; a bizalom helyreállítását maga is kiemelte. Polt Péter AB-elnöki mandátuma szeptember 1-jén járt le az alaptörvény 17. módosítása és a 70. életév szabálya miatt; őt a Fidesz Sulyok Tamás utódaként emelte a Donáti utcai testület élére. A Polt vezette AB az utóbbi években ritkán került szembe a hatalommal, például a Budapest–Belgrád vasútvonal szerződései, a Médiatanács zárszámadása, az egészségügyi átalakítás adatai, a kirúgott tanárok és az Országos Bírói Tanács panaszai ügyében. A Tisza Párt nem forgatta fel fenekestül a testületet, a Kúria elnöke, Varga Zs. András egyelőre a helyén van. Sonnevend egykor Sólyom László AB-elnöki tanácsadója volt; a 15 tagú testületben az augusztusi Hende–Sonnevend-csere és öt új tag – Chronowski Nóra, Kovács András György, Ligeti Miklós, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt – megválasztása után is 9:6 arányú többség maradt a hivatalukat a NER idején kezdők oldalán.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔