Kanada után Ausztrália és Új-Zéland is társult uniós tag lehet

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint Kanada mellett idővel Ausztrália és Új-Zéland is az Európai Unió társult tagjává válhat. A felvetés egyelőre politikai elképzelés, nem pedig kész csatlakozási folyamat: a társult tagság mint önálló uniós jogi státusz jelenleg nem létezik. Metsola egy harmadik kategóriaként írta le, amely a teljes jogú tagság és a tagjelölti helyzet között helyezkedne el, de annak konkrét jogosultságait és kötelezettségeit nem részletezte.

Az ötletet Ursula von der Leyen vetette fel szeptember 16-i évértékelő beszédében, amikor Kanada lehetséges társult tagságáról beszélt. A bejelentést nem előzte meg egyeztetés az uniós tagállamokkal. Mark Carney üdvözölte az ambíciót, de jelezte, hogy Kanada sem köteleződött még el: előbb társadalmi vitára lenne szükség, majd a kanadai parlamentnek kellene szavaznia a kérdésről.

Metsola úgy véli, az EU-nak a bizonytalan nemzetközi környezetben fontosak az azonos értékeket valló barátok és szövetségesek, ezért a szorosabb kapcsolatok lehetőségét más országokra is ki lehetne terjeszteni. Ausztráliát és Új-Zélandot azért nevezte meg lehetséges későbbi társult tagként, mert parlamentjeik számos ügyben már most is az uniós állásponttal összhangban szavaznak. Kanadát ugyancsak közös értékeket képviselő, fontos szövetségesnek nevezte, és emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament kapcsolattartó irodát nyitott Ottawában. Donald Trump újabb vámfenyegetéseivel kapcsolatban hangsúlyozta: az EU és Kanada közeledése nem irányul senki ellen, célja a két fél kapcsolatának erősítése és a szabályokon alapuló világrend támogatása.