A légszennyezés és a mikroműanyagok az agyat is károsíthatják
A légszennyezés egészségügyi következményei nem korlátozódhatnak a tüdő és a légutak károsodására. Friss kutatások szerint egyes levegőben található szennyező részecskék összefüggésbe hozhatók az agytérfogat csökkenésével, a biológiai öregedés felgyorsulásával és a demencia magasabb kockázatával. Egy áprilisban, a The Journal of Nutrition, Health, and Aging folyóiratban közölt tanulmány a légszennyezésnek való kitettség, a gyulladás és az idegrendszeri romlás kapcsolatát vizsgálta. Az eredmények arra utalnak, hogy a gyulladás és bizonyos szennyező anyagok együttes jelenléte tovább növelheti a kockázatot.
A kutatók a mikroműanyagok agyra gyakorolt lehetséges hatásait is elemzik. A Frontiers in Toxicology című folyóiratban tavaly megjelent vizsgálatban a Rush Alzheimer’s Disease Center és más intézmények kutatói 11, 80 és 91 év közötti elhunyt ember agyszövetét tanulmányozták, hogy megértsék, miként juthattak műanyag részecskék az agy mélyebb területeire. A mikroműanyagok nemcsak belélegzéssel kerülhetnek a szervezetbe: élelmiszerből, ivóvízből és csomagolóanyagokból is származhatnak, korábbi kutatások pedig már a méhlepényben is kimutatták őket.
A jelenlegi eredmények azonban nem bizonyítják, hogy a mikroműanyagok közvetlenül Alzheimer-kórt vagy demenciát okoznának. A hatásmechanizmusok és az ok-okozati összefüggések még nem tisztázottak. A demenciával élők száma a várakozások szerint 2050-re több mint kétszeresére nőhet, ezért a környezeti szennyezés szerepének feltárása fontos közegészségügyi kérdés. A levegőminőség javítása lehetséges kockázatcsökkentő eszköz, de a pontos következtetésekhez további kutatások szükségesek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔