Tovább a PegaPollra
PEGAPOLL · HÍREK

Újrahasznosítás vs. temető: fordulat jöhet a paksi atomhulladék kezelésében

Blikk · 2026-11-10
🤖 AI-generált tartalom — A címet és az összefoglalót mesterséges intelligencia készítette automatikusan, emberi szerkesztői átnézés nélkül.

Miközben Finnországban a kormány üzemeltetési engedélyt adott a világ első, kiégett nukleáris üzemanyag végleges elhelyezésére szolgáló mélygeológiai tárolójának, Magyarországon egyre inkább az a kérdés, valóban örökre a föld mélyére kell-e ásni a paksi fűtőelemeket. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő blogjában írta: az Onkalo – finnül üreget, barlangot jelentő – létesítmény több mint négy évtizedes munka eredménye. A kiégett fűtőelemeket rézburkolatú, öntöttvas belső szerkezetű kapszulákba zárják, bentonit agyag veszi körül őket, és több mint 400 méteres mélységben, stabil kristályos alapkőzet furataiba helyezik őket, hogy a radioaktív anyagokat akár több tízezer vagy százezer évre elszigeteljék.

A magyar stratégia a nagy aktivitású, hosszú élettartamú hulladékot mélységi tárolóban tervezi elhelyezni, ezért vizsgálják a Nyugat-Mecsekben a bodai agyagkő formációt. A Paksi Atomerőmű négy VVER-440-es blokkja és a Paks II. két VVER-1200-as egysége évtizedekre meghatározza a villamosenergia-termelést; a kiégett fűtőelemek uránt és plutóniumot tartalmaznak, amelyekből új üzemanyag állítható elő, csökkentve a hulladék mennyiségét. Az újrafeldolgozás, a gyártás, a szállítás és a reaktoros hasznosítás műszaki, gazdasági, jogi és nukleáris biztonsági feltételeket igényel, a kiégett üzemanyag nem használható fel automatikusan bármely új reaktortípusban. A nemzetközi és hazai szabályok szerint a nagy aktivitású hulladékot nem lehet védelem nélkül a felszín közelében véglegesen otthagyni, átmenetileg viszont – akár 50–100 évig – a felszínen tartható, ahogy Pakson a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKET) teszik. A Roszatomnak van kidolgozott megoldása; a felszín közeli, ellenőrzött tárolás nyitva hagyja az újrahasznosítást, a mélységi tárolókba csak a kisebb térfogatú, értéktelen maradék kerülne, ami költséghatékonyabb. A kis- és közepes aktivitású hulladékoknál a Mórágyi-rögön kialakított bátaapáti tárolóhoz hasonló, felszín közeli végleges elhelyezés is felmerül.

Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔
Forrás: Blikk · innen ahirlevel.hu

Kapcsolódó hírek