A félretájékoztatás elleni küzdelem kihívásai Afrikában
Afrikában a félretájékoztatás – a manipulatív WhatsApp-üzenetektől és TikTok-videóktól a mesterséges intelligenciával előállított tartalmakig – egyre nagyobb fenyegetést jelent a demokratikus folyamatokra, különösen a választások idején. Bár működnek civil kezdeményezések, mint a dél-afrikai Africa Check és a Media Monitoring Africa, valamint kongói és szenegáli szervezetek, ezek tartós forráshiánnyal küzdenek, és tevékenységük többnyire csak a választási időszakokra korlátozódik.
Dani Madrid-Morales, a Sheffieldi Egyetem oktatója szerint kevés afrikai állam veszi fel hatékonyan a harcot az álhírekkel. A szakember megkülönbözteti a pénzügyi csalásokat, a külföldi befolyásolási műveleteket és a belső politikai dezinformációt. A kormányok elsősorban az utóbbira összpontosítanak: a Száhel-övezetben, így Burkina Fasóban és Maliban a katonai vezetések médiumokat zártak be, újságírókat vontak felelősségre vagy utasítottak ki a hatalmat érintő kritikus hangok elhallgattatására.
A közvélemény alakulására a külső szereplők is hatással vannak: az Afrobarometer felmérése alapján a megkérdezettek több mint 60 százaléka Kína, 52 százaléka az Egyesült Államok befolyását ítéli meg kedvezően. Ezzel szemben a korábbi gyarmattartók megítélése jóval kedvezőtlenebb, a francia ajkú államokban Franciaországé például csupán 34 százalékos. Komi Amewonou kutató szerint ez részben annak tudható be, hogy a kormányzatok nem lépnek fel a negatív narratívák terjedésével szemben.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔