Nyolcévnyi romlás után enyhén javultak a globális demokráciamutatók
Nyolc év folyamatos romlása után 2025-ben enyhén javultak a globális demokrácia mutatói, a változás azonban országonként jelentősen eltérő képet takar. Az Economist Intelligence Unit Demokrácia-indexe 167 országot és területet vizsgál a választások, a kormányzati működés, a politikai részvétel, a politikai kultúra és a polgári szabadságjogok alapján. A globális átlag 5,17-ről 5,19 pontra emelkedett a tízes skálán.
A rangsor élén Norvégia áll, amelyet Új-Zéland követ. Dánia, Finnország, Svédország és Izland szintén a világ hat legjobban teljesítő demokráciája között szerepel, míg Kanada és Luxemburg bekerült az első tízbe. Magyarország az 55. helyet szerezte meg, és továbbra is „hibás demokráciának” minősül.
Az Egyesült Államok hat helyet csúszott vissza, így a 34. pozícióba került, miközben pontszáma az index történetében a legalacsonyabb szintre esett. A rangsor másik végén Afganisztán áll, mindössze 0,25 ponttal. A vizsgált országok és területek csupán 15,6 százaléka számít teljes értékű demokráciának, míg 36,5 százalékuk autoriter rendszerként szerepel. Ez azt jelenti, hogy az autoriter rezsimek száma több mint kétszerese a teljes demokráciákénak. A javuló index ellenére a Freedom House már a globális szabadság huszadik egymást követő évi visszaesését mérte, ami a polgári szabadságjogokat fenyegető tartós nyomásra utal.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔