Etiópiában újra fegyveres harcok: a kormányerők vasárnap Mekelét jelentették visszafoglalva
Nem egészen négy évvel a véres, 2020 és 2022 közötti polgárháború lezárulta után szeptember 23-án ismét fegyveres harcok törtek ki Etiópiában, a világ 14., Afrika harmadik legnépesebb országában, amelynek mintegy 111 millió lakosa van. A felek gyakorlatilag változatlanok: az országot akkor és most is Abij Ahmed miniszterelnök vezeti, a lázadók fő ereje pedig ismét a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF).
Etiópia azon kevés afrikai ország közé tartozik, amelynek határait nem gyarmattartók alakították ki, hiszen középkora óta hasonló körvonalakban létezik, és az 1936–1941-es olasz megszállást leszámítva soha nem került külső hatalom ellenőrzése alá. A több tucat népcsoport lakta, föderatív államban azonban az etnikumok az egész ország fölötti hegemóniáért küzdenek: az oromók adják a lakosság mintegy egyharmadát, az amharák nagyjából negyedét, míg a szomálik és a tigréiek 6–6 százalékot.
A TPLF az 1991-ben a kommunista Derggel véget vető Etiópiai Népi Forradalmi Demokratikus Front fő ereje volt, és 2018-ig a tigréiek gyakorolták az ország fölötti uralmat. Abij Ahmed hatalomra kerülése után ez megszűnt, ami a 2020-ban kirobbant, majd 2022-ben – mint most kiderül, csak átmenetileg – lezárult polgárháborúhoz vezetett.
Az új konfliktust hét szeparatista csoport kezdte, amelyek Tsimdo (Etiópiai Népi Erők Koalíciója a Túlélésért) néven hoztak létre ernyőszervezetet; vezető ereje a TPLF, de tagja az oromo szeparatista Oromo Felszabadítási Front, az amhara Fano és az Ogaden Nemzeti Felszabadítási Front is. A TPLF kezdetben gyorsan tört előre Tigréből a középső területek felé, ám a hadiszerencse fordult, és vasárnap az etióp kormányerők már Mekelé, Tigré tartomány fővárosának elfoglalásáról számoltak be, ahonnan a lázadók kivonultak.
A helyzet újdonsága, hogy Eritrea ezúttal nem a kormány mellett, hanem a TPLF-fel szövetségben a kormány ellen harcol. A Vörös-tenger partján fekvő ország 1991-ig Etópiához tartozott, függetlenségét 1993-ban kapta ENSZ-felügyeletű népszavazással, majd 1998-ban határvita miatt a két ország között háború robbant ki, amelynek békéjét Abij Ahmed hozta tető alá – ezért is kapta 2019-ben a Nobel-békedíjat. Eritreát az elnökként a függetlenség óta uralkodó Isaias Afwerki vezeti, az „Afrika Észak-Koreájának” nevezett országban 1993 óta nem voltak választások, ellenzék és független sajtó nincs, több ezer politikai fogoly van, a nőkre és férfiakra pedig korlátlan idejű sorkatonai szolgálat vár – innen menekülnek rengetegen.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔