Mire tanít az igazság? – tudományterületek közös válaszkeresése a KATTÁRS-on

A KATTÁRS konferenciáját szeptember 18-án tartották a kaposvári püspöki palota dísztermében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 30 évvel ezelőtt megjelent Igazságosabb és testvériesebb világot! című körleveléhez kapcsolódva; a tanácskozás telt házas volt. A nap fő téma­ja az emberközpontú gazdaság volt: Baritz Sarolta Laura OP közgazdász és Pigler Mónika Míra OP filozófus Emberközpontú gazdaság: Ki az ember a gazdasági viszonyok közepette? című előadásában szembeállította az emberről vallott teológiai–filozófiai felfogást a tisztán anyagi, utilitarista szemlélettel. Felfogásuk szerint az ember nem eszköz vagy erőforrás, hanem a gazdasági élet cselekvő alanya, alapja, motorja és célja; test és lélek egysége, akinek életében az erkölcsi és spirituális értékek is meghatározóak. Míra nővér a katolikus teológia emberképét felvázolva úgy fogalmazott: az ember a Szentháromságos Szeretetisten képére teremtetett, Krisztusban tárul fel istengyermeki identitása, végső célja pedig a krisztusi emberré válás. Laura nővér az Egyház társadalmi tanítására hivatkozva hangsúlyozta, hogy az emberközpontú gazdaság legfőbb célja a közjó – az egyén és a közösség együttes java –, amelyhez az anyagi szükségletek mellett az oktatás, a kultúra, a vallás, a környezet, a béke és a jövő nemzedékek érdekeinek védelme is hozzátartozik. Az előadók Aquinói Szent Tamás természettörvény-felfogását idézték, amely szerint az ember alapvető hajlama a jóra irányul, s a bonum honestumot, az erkölcsi jót az ember önmagáért kívánja; Míra nővér Jeremy Bentham utilitarizmusával szemben az erényetikát állította középpontba, azzal zárva, hogy az ember csak akkor talál önmagára, ha őszintén elajándékozza magát – idézve a Gaudium et spes tanítását. Révay Edit OCV szociológus a 1996-os körlevélhez kapcsolódó társadalmi helyzetképet adott: a szegénység a gazdasági, kulturális és kapcsolati tőke együttes hiánya, melynek hátterében a munkanélküliség áll, ami identitásválságot és társadalmi kirekesztődést okozhat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar társadalom erősen elöregedik, a munkaképes korú eltartók aránya csökken, 2010 és 2025 között ugyan erőteljesen nőtt a foglalkozottak aránya, de a munkanélküliek egyharmada tartósan állástalan, miközben a kiszolgáltatott csoportok között ma is a gyermekek és az idősek állnak az első helyen.