Egyedülálló kerámiaműhelyt tártak fel Ciprus sötét korszakából
Jelentős kora bizánci leletegyüttest tártak fel Cipruson a helyi Kulturális Minisztérium Régészeti Osztálya és a Ciprusi Egyetem munkatársai, Athanasziosz Vionisz és Doria Nikolau vezetésével. A szakemberek egy templomkomplexumot és egy ipari kerámiaműhelyt azonosítottak, amelyek új megvilágításba helyezik a sziget 8. és 10. század közötti, úgynevezett sötét korszakát, amikor Ciprus a Bizánci Birodalom és az Arab Kalifátus közösen adóztatott határvidéke volt.
A Kofinu-Agiosz Irakleiosz lelőhelyen feltárt, 8–10. századi kupolás templomban gipszmárvány padlózatot, fa ikonfalra utaló vasszögeket és üveglámpa-töredékeket találtak. A terület négy történeti fázison ment keresztül a 6. századi háromhajós bazilikától kezdve egészen a 14–16. századi lakó- és temetkezési használatig, így ez lett a sziget első olyan dokumentált temetője, amely a 6. és a 16. század között folyamatosan működött.
Menojia-Limnesz területén eközben egy 4. és 8. század között használt műhelyt azonosítottak, ahol alapkőzetbe vájt agyagfeldolgozó medencére és vízcsatornára bukkantak. A leletek közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak a korabeli nyersanyag-előkészítésre, és megcáfolják a korszak teljes hanyatlásáról szóló elméleteket, igazolva a vidéki ipar és hitélet fennmaradását.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔