Az IMF átfogó költségvetési és adóreformokat sürget Magyarországon
A Nemzetközi Valutaalap kéthetes budapesti egyeztetéssorozat után közzétett előzetes értékelése szerint Magyarországot a gyenge beruházási aktivitás, a bérek és a termelékenység közötti növekvő különbség, a kedvezőtlen külső környezet és a demográfiai nyomás is fékezi. Az IMF úgy számol, hogy a költségvetési hiány 2026-ban elérheti a GDP 7–7,5 százalékát, miközben a gazdaság mintegy 2 százalékkal bővülhet. Középtávon 2,5 százalékos növekedést várnak.
A szervezet szerint a mintegy 16 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás felszabadítása érdemben támogathatná a növekedést és enyhíthetné a finanszírozási nyomást. Az IMF az euró bevezetését hasznos célként kezeli, de ehhez előbb rugalmasabb munka- és termékpiacokra, valamint az államháztartás konszolidációjára van szükség. Az adórendszerben progresszív személyi jövedelemadót, magasabb társasági adót és a kedvezményes áfakulcsok szűkítését javasolja.
A kiadásoknál az energiaár-támogatások és a kedvezményes hitelprogramok fokozatos visszafogását, a közbeszerzési kiadások csökkentését és a bérekhez kapcsolódó állami kiadások fékezését sürgeti. Ezekkel a hiány 2027-re 5, 2029-re pedig 3 százalékra mérsékelhető lenne. A kamatcsökkentési ciklus szüneteltetését indokoltnak tartják, további lazítást pedig csak tartósan kedvező infláció esetén.
Az IMF stabilnak látja a magyar bankrendszert, ugyanakkor kockázatként említi a lakáspiac túlértékeltségét, az állam és a bankok szoros kapcsolatát, valamint a vállalati devizaadósságot. Versenyképesebb piacot, hatékonyabb állami vállalatokat és fejlettebb digitális készségeket sürget; a reformok 2030-ra akár 2 százalékkal növelhetik a reál-GDP-t.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔