Németország a következő hétéves uniós költségvetés vétójával fenyeget, ha Magyarország nem támogatja Ukrajna 45 milliárd eurós kölcsönét
Az Európai Bizottság 45 milliárd eurós közös hitelfelvételt javasol az uniós költségvetés terhére, hogy ebből fedezze Ukrajna jövő évi, mintegy 70 milliárd eurós finanszírozási hiányának kétharmadát; a tervet szerdán ismertetik a tagállamokkal, a nyugati szövetségeseket is további támogatásra szólítva. A konstrukció a tavalyi, 90 milliárd eurós csomaghoz hasonló: a pénzt a közös büdzsé fedezetével vennék fel a tőkepiacokról. A tavalyi keret eredetileg idei és jövő évi szükségletekre is elég lett volna, de a fokozódó orosz támadások miatt Kijevnek újabb forrás kell.
Az elfogadáshoz mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása kell. A tavalyi hitelnél Magyarország, Szlovákia és Csehország felmentést kapott a kamatfizetés alól; az új kölcsönhöz ők – ezúttal Bulgáriával – jelezték, hogy nem kívánnak részt venni Kijev további finanszírozásában. Friedrich Merz német kancellár a múlt héten, Magyar Péterrel közös sajtótájékoztatón kilátásba helyezte a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) megvétózását, ha nem minden tagállam vállal szerepet. Németország a büdzsé legnagyobb nettó befizetője, kétoldalúan is a legtöbbet adja Ukrajnának Európában; a kimaradást kérő négy ország nettó haszonélvező.
A két ügy a november 26–27-i brüsszeli csúcson egy csomagban kerülhet napirendre, hogy az év vége előtt döntés szülessen. Andrej Babiš cseh miniszterelnök António Costának írt levelében leszögezte: az ukrajnai finanszírozást nem lehet a következő hétéves büdzsé előfeltételévé tenni. Micheál Martin ír kormányfő aggodalmát fejezte ki a költségvetési tárgyalások ilyen befolyásolása miatt. Sürgeti a megállapodást az is, hogy Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban választások jönnek; az áprilisi francia elnökválasztás esélyesének tartott Marine Le Pen jelezte, ha Emmanuel Macront váltja, leállítja Ukrajna támogatását.