Európa szigorúbb fellépést sürget Oroszországgal szemben, szembemenve Trumppal
Az uniós vezetők a csütörtöki Európai Tanácson szigorúbb Oroszország elleni intézkedéseket sürgetnek, miközben egyre látványosabb az eltérés Washington és Európa háborús stratégiája között. A tervezett közös nyilatkozat újabb szankciókat és az orosz olajbevételek korlátozását is tartalmazná. Az európai álláspont szerint a Kreml energiaexportból származó bevételeit továbbra is vissza kell fogni, mert csak a gazdasági nyomás kényszerítheti tárgyalásra Vlagyimir Putyint.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Oroszország nem a feszültség enyhítésében, a tűzszünetben vagy a békében érdekelt, ezért a szankciók komoly szigorítását fogja kérni Brüsszelben. Friedrich Merz német kancellár szintén további korlátozásokat sürgetett, arra hivatkozva, hogy Moszkva Donald Trump tűzszüneti bejelentése után is folytatta az ukrán energetikai infrastruktúra támadását. Az Európai Unió külügyminiszterei közben már jóváhagyták a blokk eddigi legnagyobb, több mint 1600 magánszemélyt és szervezetet érintő szankciós bővítését, az Európai Bizottság pedig a 23. ágazati szankciós csomagon dolgozik.
Trump Vlagyimir Putyinnal kötött megállapodása a következő hónapokban 4,8 millió tonna orosz dízel piacra jutását tenné lehetővé, hogy enyhítse az amerikai üzemanyagárakat. Uniós tisztviselők szerint ez legfeljebb körülbelül tíz napnyi amerikai keresletet fedezne, így érdemi árhatása aligha lenne, miközben Oroszország háborús bevételeit növelheti. Ukrajna ráadásul nem vett részt a megállapodásban, és Moszkva a bejelentés óta is támadta az ukrán energiaellátást.