Patthelyzet alakult ki az izraeli választáson, az arab pártok lehetnek a mérleg nyelve
Az október 27-i izraeli választáson 77,7 százalékos részvételt mértek, ami évtizedek óta nem látott érdeklődést jelzett. A szavazatok feldolgozása lassan haladt, és sokáig nem lehetett megmondani, melyik politikai blokk kerül előnybe. A feldolgozottság 85,6 százalékánál a Benjamin Netanjahu vezette kormánypárti blokk 53, a változást képviselő ellenzéki tömb 48, az arab pártok pedig 19 mandátummal álltak. Ezek továbbra is előzetes adatok, a hivatalos eredmények november 4-én várhatók.
A 120 fős Kneszetben a kormányalakításhoz legalább 61 képviselő támogatása szükséges, vagyis egyik nagy politikai oldal sem tudott önálló többséget szerezni. Az exit pollok már a választás éjszakáján szoros versenyt jeleztek, de a későbbi részeredmények többször is módosították az erőviszonyokat: a két nagy blokk helyeket veszített, miközben az arab koalíció megerősödött. A parlamentbe várhatóan azok a formációk jutottak be, amelyek átlépték a 3,25 százalékos küszöböt, így tartós koalíciós alkuk és állandó pozícióharcok következhetnek.
A mérleg nyelvévé az arab pártok válhatnak, velük azonban az együttműködés politikailag rendkívül nehéz. A Likud már csalásokat emlegetett és vizsgálatokat követelt, miközben az ellenzék egységre szólított fel. Benjamin Netanjahu számára a voksolás személyes tétje is nagy volt: kampányát lényegében saját alkalmasságáról szóló népszavazásként építette fel, és „Mr. Biztonságként” mutatta be magát. A kérdés most az, hogy hetedik alkalommal is megszerezheti-e a kormányfői tisztséget.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔