A vagyonértékelés és a likviditás lehet a tervezett vagyonadó fő kockázata
Az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonra évi 1 százalékos adó jutna, a 100 milliárd forint feletti vagyonrészre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna. Az adó alanyai belföldi és külföldi magánszemélyek, valamint egyes vagyonkezelési konstrukciók, például bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok is lehetnek. A házastársak vagyonát külön számítanák, így mindkettőjüket önállóan megilletné az egymilliárd forintos értékhatár.
A Pénzügyminisztérium hatásvizsgálata négy év alatt 800 milliárd forintos állami bevétellel számol. A dokumentum szerint az új teher növelheti az érintettek likviditási igényét, és hatással lehet befektetési, finanszírozási, vagyonkezelési, illetve illetőségi döntéseikre. A Portfolio által megkérdezett hat privátbanki és vagyonkezelési vezető nem számít tömeges tőkemenekítésre, de jelentős átrendeződést vár a családi vagyonstruktúrákban, a cégtulajdonosi döntésekben és az ingatlanportfóliókban.
A szakértők szerint a legnagyobb gyakorlati kérdés nem önmagában az adó ténye, hanem a vagyon értékelése és az adó pénzügyi előteremtése lesz. Egy bankszámla vagy befektetési alap értéke viszonylag könnyen meghatározható, egy nem tőzsdei vállalkozásé, egyedi ingatlané, műtárgyé, külföldi eszközé vagy összetett cégstruktúráé azonban jóval nehezebben. Külön gondot jelenthet, hogy egy vállalkozás értéke gépekben, ingatlanokban, készletekben és követelésekben testesül meg, miközben az adót készpénzben kell megfizetni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔