Római kori piramissírt tártak fel a Dáhla-oázisban

Egyiptomi régészek egy kivételes kialakítású, római kori piramissírt tártak fel a Dáhla-oázisban található Bír as-Sagála lelőhelyen – jelentette a kairói Legfelsőbb Régészeti Tanács. A vályogtéglából emelt síremlék egyiptomi, görög és római építészeti elemeket ötvöz, és részletes betekintést nyújt a terület késő császárkori temetkezési szokásaiba.

Az ásatás legjelentősebb lelete egy kőből faragott sztélé, amelyen egy tizenkilenc soros, ógörög nyelvű halotti siratóének olvasható. A szöveget Piszekhtész nevű férfinek dedikálták, aki a feltárás szerint bírói tisztséget tölthetett be a térségben. A Kr. u. 3. század végére vagy a 4. század elejére datálható felirat azt bizonyítja, hogy római uralom alatt az oázisban élénk irodalmi és kulturális élet zajlott.

Az építmény vélhetően a tisztviselő és felesége közös nyughelye volt; az előkerült emlékek közt áldozati asztal, kerámiaedények és I. (Nagy) Konstantin római császár képével díszített bronzpénz is akadt. A sírkamrákhoz tizennégy fokos lépcsősor vezet, egy hagyományos egyiptomi stílusú, homokkőből faragott kapun át. A kaput szárnyas napkorong, kobrák és védelmező hieroglifák díszítik, és itt azonosították az Amduat könyve hetedik órájának ritka ábrázolását is, amely a nekropoliszban most került először elő. A kőtömbbel lezárt bejáraton Ozirisz alakja és mágikus oltalmazó szövegek láthatók; a boltozatos, vályogtéglából épült csarnokból két sírkamra nyílik, a felépítmény pedig piramis formájú.

A Dáhla-oázis a ptolemaioszi és a római korban is stratégiai jelentőségű csomópont volt, központja az ókori Mothisz, a mai Mut városa. A Legfelsőbb Régészeti Tanács 2002 óta végez feltárásokat Bír as-Sagalában, ahol a hellénisztikus, római és ősi egyiptomi vallási hagyományok egyedi szintézise mutatkozik meg. Hisám el-Lejti főtitkár szerint az új lelet és a hozzá tartozó, későbbi kápolna tovább árnyalja a provinciális elit mindennapjairól és hitvilágáról alkotott képet.