Veszélyes visszacsatolások hiányoznak a klímamodellekből
A klímaváltozás nemcsak következménye a felmelegedésnek, hanem újabb üvegházhatású gázok felszabadulásán keresztül maga is gyorsíthatja azt. A permafroszt olvadása, az egyre intenzívebb erdőtüzek, a melegebb tavak és víztározók, valamint a nedvesebb és melegebb lápok további szén-dioxidot és metánt juttathatnak a légkörbe. Egy szeptemberben megjelent tanulmány szerint ezek a folyamatok önmagukban 2100-ig 0,2–0,4 Celsius-fokkal növelhetik a globális átlaghőmérsékletet a modellek által már várt 2,6 fokon felül.
A többletmelegedés hónapokig tartó hőhullámokat okozhat számos városban, és emberek százmillióit teheti még inkább kiszolgáltatottá az áradásoknak. A probléma azért különösen súlyos, mert az ENSZ jelentéseit megalapozó klímamodellek nem számolnak valamennyi ilyen visszacsatolással, sok esetben pedig egyikkel sem. Emiatt jelentős bizonytalanság marad abban, milyen gyorsan melegedhet tovább a bolygó, és milyen ütemben kellene csökkenteni a kibocsátásokat.
Egy másik, márciusban közzétett elemzés szerint a permafroszt olvadása, az északi boreális erdők gyakoribb tüzei és a trópusi lápok melegedése akár 25 százalékkal is lerövidítheti az időt az 1,5 és 2 Celsius-fokos küszöbértékek tartós átlépéséig. Több mint húsz kutatócsoport dolgozik közös modellezési projekten, amelynek eredményeit a tervek szerint a 2029-es ENSZ-klímaértékelés is felhasználhatja. Közben kutatók és vállalkozások a tüzek gyorsabb megfékezését, a permafroszt szigetelését és a metánkibocsátás mérséklését vizsgálják.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔