A Tudományos és Technológiai Minisztérium hat ügyben tett feljelentést
A Tudományos és Technológiai Minisztérium hat ügyben tett feljelentést feltárt gazdálkodási és szerződéses visszásságok miatt. A gyanúelemek között hűtlen kezelés, indokolatlanul magas díjak, vitatható teljesítések, feltehetően párhuzamosan elszámolt informatikai fejlesztések, jelentős áremelkedések és az állami vagyon nem megfelelő felhasználásának lehetősége merült fel. A vizsgált szerződések és kifizetések együttes nagyságrendje megközelíti a 20 milliárd forintot.
A legsúlyosabb kérdéseket a DATRAK Kft. és a Sagemcom Magyarország Kft. 2020–2026 közötti, 12 milliárd forint értékű informatikai megállapodásai vetik fel: ismétlődő fejlesztési, integrációs és módosítási feladatok, magas szakértői díjak és jelentős minimumlehívási kötelezettségek mellett azt kell vizsgálni, nem fizettek-e ki többször már elkészült vagy garanciális, hibajavítási körbe tartozó munkákat, és egyes kifizetéseknél hiányoznak a teljes körű alátámasztó iratok. Egy másik DATRAK-ügyben a YAZOO-Systems felé 53 átutalás történt, összesen közel 2,9 milliárd forint értékben; a minisztérium szerint a hatóságnak kell tisztáznia, hogy minden tétel mögött valós, igazolt és piaci értékű teljesítés állt-e.
A Pro-M-nél két, egymásra épülő hálózatfejlesztési szerződés együttes értéke nettó 2,54 milliárd forint, és több milliárdos informatikai beszerzés, áremelkedések, pénzmozgások és kiugró eszközárak indokolnak vizsgálatot. A Digitális Kormányzati Ügynökségnél egy külső megbízott 40 hónapon át havi bruttó 3,9 millió forintot kaphatott, ami akár 156 millió forintot jelenthet, miközben a teljesítésigazolásokból gyakran nem derül ki egyértelműen a végzett munka. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség elszámolásaiban szállodai lakosztály, éttermi fogyasztások, bor, gin, ajándékutalványok, ékszer, prémium élelmiszerek és egy felnőtteknek szánt társasjáték is szerepelt. A NISZ és az Areus több mint kétmilliárd forintos informatikai szerződésénél a módosítások, az új támogatási, licenc- és üzemeltetési díjak, valamint a határidő csúszása miatt kell tisztázni a többletköltségeket. A nemzeti adatvagyon kulcsszolgáltató rendszerénél a magas fejlesztési és havi konfigurálási díjak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzés és a fizetési ütemezés is vizsgálat tárgya. A feljelentések célja, hogy a független hatóságok megállapítsák, a közpénzek felhasználása indokolt, gazdaságos és szabályos volt-e, és érte-e vagyoni hátrány az érintett állami társaságokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔