Uniós képviselők bírálják a Frontex közösségimédia-megfigyelési jogköreit
Az Európai Bizottság javaslata jelentősen kibővítené a Frontex közösségimédia-figyelési feladatait: az ügynökség olyan bejegyzéseket kereshetne, amelyek a határ illegális átlépését segítik vagy ösztönzik. A terv szerint a Frontex külön belső struktúrát hozna létre, és a kifogásolhatónak ítélt tartalmakat közvetlenül a platformoknak jelezné. Az ügynökség emellett „megbízható bejelentő” státuszért is folyamodna az uniós digitális szolgáltatási jogszabály, a DSA keretében, ami elsőbbséget biztosítana a jelzéseinek.
A kezdeményezés komoly szabadságjogi aggályokat váltott ki. Brando Benifei olasz szociáldemokrata képviselő szerint indokolt lehet az embercsempészetet hirdető reklámok eltávolítása, de egy általános megfigyelési felhatalmazás már az online véleményeket is határvédelmi szerv ellenőrzése alá vonná. Benifei az amerikai bevándorlási hatóság, az ICE vitatott módszereihez hasonlította a tervet. Egy 2019-es, hasonló jogköröket érintő Frontex-pályázatot korábban adatvédelmi bírálatok miatt visszavontak.
A civil szervezetek szerint a DSA megbízható bejelentői rendszere nem arra szolgál, hogy rendőri szervek megfelelő jogi eljárás nélkül döntsenek online megszólalások jogszerűségéről. Piotr Müller lengyel jobboldali képviselő azt mondta, a felhatalmazást pontosan a bűnözői hálózatokra kell korlátozni, nem pedig a migrációról szóló vélemények ellenőrzésére használni. Regina Doherty és Andreas Schwab ugyanakkor elismerte, hogy a csempészek a közösségi médiát is használják, de világos jogi kereteket sürgetett. A vita közben a Bizottság a Frontex költségvetésének megduplázását és deportálási jogköreinek jelentős bővítését is tervezi a következő hét évben.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔