Több mint tíz halott a határon: hiába várja Putyin katonai segítségét szövetségese
Tádzsikisztán 1991-es függetlenedése óta küzd az afgán határvidék biztonsági kockázataival, amelyeket a tálibok 2021-es hatalomátvétele újra felszínre hozott. Tavaly novemberben öt kínai állampolgár vesztette életét határon átnyúló támadásban, 2026 első felében hét összecsapásban 17 afgán csempész halt meg, augusztusban pedig egy tádzsik civil is áldozatul esett. Dusanbe hiába számítana a Moszkva vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) segítségére, a még 2013-ban eltervezett, de csak 2024 novemberében jóváhagyott határ
<truncated 108 bytes>
azahsztán és Kirgizisztán által ígért felszerelések első tételét ősz helyett már csak az év végére tette.
A katonai tömb megbízhatósága korábban is felemás képet mutatott: a 2022-es kazahsztáni válságban 2500 katonát küldtek Kaszim-Zsomart Tokajev elnök védelmére, ám a mintegy száz életet követelő 2022-es kirgiz–tádzsik összecsapások idején Moszkva elutasította a békefenntartók bevetését. A tádzsik–afgán határ kérdését Moszkva megváltozott geopolitikája is alakítja: bár az orosz vezetés fékezi a szélsőségeseket és a kábítószer-kereskedelmet, 2025 júliusában – a nagyhatalmak közül elsőként – hivatalosan is elismerte a tálib kormányt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔