Az izraeli választás után a koalíciós alkuk dönthetnek Netanjahu sorsáról
Az október 27-i izraeli parlamenti választás első látásra Benjamin Netanjahu miniszterelnöki teljesítményéről szóló népszavazásnak tűnik. Négy év telt el az előző voksolás óta, amelyet folyamatos háborúk és mélyülő belpolitikai megosztottság jellemzett. A választási eredmény azonban önmagában nem dönti el, ki alakíthat kormányt: a döntő szakasz a szavazatok összesítése és az ezt követő koalíciós tárgyalássorozat lesz.
A következő Kneszet mandátumaiért 38 lista indul. Ezek nagyjából két merev táborba rendeződnek annak alapján, hogy támogatják-e Netanjahu kormányát, illetve elfogadnák-e további miniszterelnöki megbízatását. A kormány hívei szerint Netanjahu a 2023. október 7-i biztonsági kudarc után visszaszerezte az irányítást, és súlyos csapásokat mért Izrael ellenfeleire. Bírálói ezzel szemben elszámoltatást követelnek, és azt állítják, hogy az ország továbbra is több fronton háborúzik, miközben korrupció és intézményi működési zavarok gyengítik az államot.
A választási rendszer egyik kulcseleme a 3,25 százalékos bejutási küszöb. Az ez alatt teljesítő listákra leadott szavazatok teljesen kiesnek, ezért egy párt támogatottsága nem feltétlenül arányosan jelenik meg a parlamentben. Így akár az is előfordulhat, hogy a választók többsége által elutasított politikai irányzatok alakítanak kormányt. A korábbi védelmi miniszter, Benny Gantz pártjának visszalépése azt is mutatja, hogy az egymással versengő táborok közötti egységpárti kezdeményezések nehezen jutnak támogatáshoz.