Az ENSZ szerint az amerikai droghajók elleni csapások emberiség elleni bűncselekmények lehetnek

Ben Saul ENSZ-különjelentéstvevő jelentése szerint az Egyesült Államok állítólagos drogszállító hajók elleni légicsapásai sértik a nemzetközi jogot, és emberiség elleni bűncselekménynek minősülhetnek. Saul szerint tavaly szeptember óta legalább 68 amerikai csapás érte a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon, az USA területi vizein kívül, több mint 220, a jelentés szerint 223 ember halálát okozva. Még ha a célpontok kijelölt terrorcsoportok tagjaiként is azonosíthatók lennének, nem intéztek fegyveres támadást az Egyesült Államok ellen, amely a nemzetközi jog szerinti önvédelem jogát kiváltotta volna.

A jelentés két nappal azután jelent meg, hogy az amerikai hadsereg közölte: négy embert ölt meg egy karibi hajó elleni csapásban. A térségben a Délparancsnokság (Southcom) szerint a hírszerzés a hajó aktív kábítószer-kereskedelmét igazolta, és „négy narkoterroristát” öltek meg; a közleményt szemcsés videó kísérte. Saul az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának hétfői tájékoztatójában azt írta: a támadások sorozatos, bírósági eljárás nélküli gyilkosságok, sértik az élethez való jogot, és sem nemzeti vagy személyes önvédelemmel, sem a humanitárius joggal, a tengerjoggal, a kábítószer-ellenes egyezményekkel, sem a terrorizmusellenes nemzetközi joggal nem indokolhatók. Álláspontja szerint ésszerű okkal feltételezhető, hogy a 68 támadás, amely 223 halálos áldozatot követelt, a szokásjog szerinti emberiség elleni gyilkosság bűntettét valósította meg.

A BBC a Fehér Házat és a külügyminisztériumot is megkereste. Pete Hegseth védelmi miniszter korábban azt mondta, a művelet a „narkoterroristák” eltávolítását és az országot ölő drogtól való védelmet szolgálja. A Southern Spear néven ismert hadművelet szeptember elején indult; a hatóságok nem mutattak fel egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a célba vett hajók ténylegesen csempésztek. Latin-amerikai vezetők, akiknek állampolgárait is érték a csapások, eleve bírálták a jogszerűséget. A sztrájkokat ellenző Nicolás Madurót, aki akkor Venezuela vezetője volt, az év elején éjszakai razziában fogták el Caracásban; a szintén bíráló Gustavo Petro, Kolumbia akkori baloldali elnöke augusztusban távozott, miután júniusban egy, Trump által támogatott jelölt nyerte az elnökválasztást.