Egyre erősebben alakítja az ember a kontinensek vízkörforgását
A NASA új kutatása szerint az emberi tevékenység egyre erősebben befolyásolja, hogyan oszlik el a víz a kontinenseken. A vizsgálat a tavak, folyók, talaj és felszín alatti vízkészletek változásait követte 2002 áprilisa és 2025 novembere között, több mint két évtizednyi műholdas mérés alapján. A kutatók 40 olyan térséget azonosítottak, ahol a vízkészletek alakulása nemcsak az éghajlati változékonysággal, hanem emberi beavatkozásokkal, például öntözéssel, víztározók feltöltésével vagy területhasználat-változással is összefüggött. Ilyen kapcsolat minden nem sarki kontinensen megjelent, Ausztrália kivételével.
Négy kontinentális térségben az emberi tényező erősebben magyarázta a vízkészletek trendjeit, mint bármely vizsgált éghajlati változó – mondta Mary Michael O’Neill, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának hidrológusa és a tanulmány vezető szerzője. A kaliforniai Central Valleyben, az Egyesült Államok déli High Plains régiójában, a mexikói Chihuahuában és Észak-Indiában a talajvízzel öntözött mezőgazdaság jelentős vízkészlet-csökkenéssel járt. Észak-Indiában a pontosított elemzés meredekebb visszaesést mutatott a korábbi becsléseknél, miközben a Himalája gleccsereinek visszahúzódása ennek csak 15 százalékát magyarázta.
A kutatás alapját a GRACE és GRACE-FO műholdpárok mérései adták. Ezek a Föld gravitációs terének apró változásaiból következtetnek arra, hol nő vagy csökken a víz tömege. A több mint húsz év alatt összegyűjtött adatok együttes feldolgozása az eddigieknél ötször-tízszer részletesebb térképet tett lehetővé, bár kisebb időbeli részletesség árán. A mezőgazdaság hatása nem mindenhol volt azonos: Afrika Szaharától délre fekvő részein és a brazíliai Maranhão államban egyes földhasználati változásokhoz a vízkészletek növekedése társult. Matthew Rodell, a NASA kutatója szerint a részletesebb térkép több korábban rejtve maradt emberi hatást is láthatóvá tett.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔