MNB: 2022 óta nem látott rossz éve van a magyar mezőgazdaságnak, de az ipar meglepetést okozott

Az MNB friss Inflációs jelentése szerint a forint áprilisi erősödése a vártnál gyorsabban jelent meg a fogyasztói árakban, ezért a jegybank idén 1,8 százalékos átlagos inflációval számol. 2027-re a prognózist 3,1 százalékra emelte a drágább energia és élelmiszer, valamint a dohánytermékekre kivetett magasabb jövedéki adó miatt. Az aszály sújtotta mezőgazdaság 2022 óta nem látott rossz évet zár, és a növekedést 1,8 százalékra fékezi, miközben az ipar meglepetést okozott.

Balatoni András szerint az árszabályozások gyakran nem voltak effektívek, így nincs erős inflációs vagy dezinflációs hatásuk; a magyar árszínvonal összhangban van a gazdaság fejlettségével, de az inflációs kosár releváns termékcsoportjaiban az árak már magasabbak, mint amit a fejlettség indokolna. Az árszint-felzárkózás a fél százalékponttal alacsonyabb inflációs cél mellett is hozható. A Monetáris Tanács kockázati térképe szimmetrikus: két-két tényező gyorsíthatja, illetve fékezheti az inflációt.

A bérdinamika-előrejelzés június óta változatlan, a 14 százaléknál alacsonyabb ütemet inflációs várakozásokkal és termelékenységgel magyarázták; a 2027-re kitűzött 14 százalékos minimálbér-növekedéssel a jegybank már júniusban sem számolt. A hiányt szabályalapon idén a GDP 6,9, jövőre 5,9, 2028-ban 5,2 százalékára tervezik. Az uniós források idén a GDP 0,5, 2027-ben 0,8 százalékával járulhatnak a növekedéshez, a végső felhasználás a GDP 3 százaléka körül alakulhat. A folyó fizetési mérleg egyensúly közeli. A beruházások a második negyedévben széles bázison csökkentek, a nettó export várhatóan csak 2028-tól támogatja érdemben a növekedést.