Sipos György a történelmi vízhiányról: a társadalom csak lassan fogja fel a helyzet súlyát
A Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének országos hálózata szerint rendkívül súlyos, történelmi mértékű vízhiány alakult ki Magyarországon. Sipos György egyetemi docens, tanszékvezető az InfoRádióban rámutatott, hogy a folyók vízállása mellett a talajban tárolt nedvesség is példátlan mélypontra süllyedt a mérések kezdete óta. A folyókon a korábbi, 2022-es negatív rekordok sorra megdőltek, helyenként 30–50 centiméterrel alulmúlva az akkori vízszinteket.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencét és Európa nagy részét érintő aszály közvetlenül a klímaváltozás következménye. A vízgyűjtőkön évek óta elenyésző a téli hótakaró, miközben a melegebb levegő miatt jóval erősebb a párolgás, így a tavaszi, nyári és őszi hónapok is szárazak maradnak. Sipos György szerint elengedhetetlen a vízmegtartásra fókuszáló vízgazdálkodás és talajkímélő mezőgazdaság kialakítása, ám óvatosságra intett: a rosszul megválasztott területeken végzett beavatkozások elszikesíthetik a talajt, a hibás helyre épített fenékküszöbök pedig növelik az árvízveszélyt.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a társadalom és a politika memóriája túl rövid, holott a kutatók már több mint egy évtizede jelzik a problémát. Bár az októberi 20–30 milliméternyi eső háttérbe szorította a témát, ez a mennyiség messze elmarad az ilyenkor szokásos 50–60 millimétertől, és nem pótolja a hiányt. A docens figyelmeztetett: a fokozódó klímastressz a jövőben nemcsak súlyos aszályokhoz, hanem mediterrán ciklonok okozta, rendkívüli árvizekhez is vezethet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔