A fekete lyukak minden méretben ugyanazon szabály szerint lövik ki a jeteket

A fekete lyukak mérettől függetlenül ugyanazon a táplálási küszöbön indíthatnak erőteljes jeteket: ez igaz a Nap tömegének nagyjából tízszeresét kitevő csillagtömegű objektumokra és a milliószor nehezebb szupernagy tömegűekre is. A Nature Astronomyban „A universal critical accretion rate for black hole jet formation” címmel megjelent tanulmányt Andrew Mummery, az Institute for Advanced Study kutatója, és Adelle Goodwin, a nyugat-ausztráliai Curtin Egyetem International Centre of Radio Astronomy Research munkatársa jegyzi.

A nemzetközi csapat Amerikából, Ausztráliából, Indiából, Dél-Afrikából és az űrből származó optikai, ultraibolya, röntgen- és rádióadatokkal húsz csillagtépkedéses eseményt vizsgált, majd tíz, a táplálási ráta és a rádiókiáramlás ideje szempontjából megbízható esetre szűkítette a mintát. A tépkedés néhány év alatt teszi követhetővé azt, ami egyébként évezredekig vagy évmilliókig tartana. Két jetképződési ablakot találtak: egyet a táplálás korai, extrém magas szakaszában, egyet pedig a csillag szétszakadása után száz–ezer nappal, amikor az anyagbeesés az Eddington-limit körülbelül 2 százalékára esik – ugyanarra a küszöbre, amely a Tejútrendszer kisebb fekete lyukainál is jetet indít.

Az ötlet egy madridi asztrofizikai konferencia melletti beszélgetésből született. A késleltetett jetek előrejelzése segíthet a rövid élettartamú rádiókitörések célzott észlelésében; a tépkedett anyag egy része erőteljes kiáramlásokkal távozik, és a befogadó galaxisok fejlődését is befolyásolhatja.