Műholdas adatok szerint negyven év alatt 18 százalékkal gyengült az Atlanti-óceán északi hőárama
Az Atlanti-óceán északi térségében az elmúlt negyven évben 18 százalékkal csökkent az óceán által a légkörnek átadott hő mennyisége – állapította meg Richard Allan, a Readingi Egyetem kutatója és munkatársai. A szakmai lektorálás alatt álló tanulmány szerint ez arra utal, hogy az Atlanti-óceán meridionális átforduló keringése, vagyis az AMOC gyengült. Ennek a rendszernek a Golf-áramlat is része: meleg, sós vizet szállít északra, ahol a víz lehűl, leadja hőjét, lesüllyed, majd a mélyben dél felé áramlik vissza.
A kutatók műholdas energiaegyensúly-méréseket kombináltak újraelemzésekkel és éghajlati modellekkel. Állításuk szerint ez az első olyan becslés, amely közvetlenül műholdas adatokból számított hőáramokra épül. Az eredményt más kutatások is alátámasztják: az óceáni mérőbóják 2004 óta mintegy 10 százalékos lassulást jeleznek, egy 2018-as elemzés pedig az 1950-es évektől számítva 15 százalékos gyengülést becsült. A hőáram vizsgálata azért lehet megbízhatóbb, mert közelebb áll ahhoz a folyamathoz, amely az AMOC-ot működteti.
Az éghajlati modellek szerint a grönlandi jég olvadásából származó édesvíz hígíthatja az északi vizeket, és lassíthatja azok lesüllyedését. Egyes számítások szerint az AMOC 2060 körül összeomláshoz közeli állapotba kerülhet, ami Európában hidegebb telekkel, erősebb viharokkal és szárazsággal járna. Magyarországot is érinthetné a változás: a Kárpát-medencében a jelenlegi átlagnál 2–3 fokkal alacsonyabb átlaghőmérséklet, befagyó Duna, ugyanakkor nyáron akár 45–48 fokos hőség is kialakulhatna. Az Egyesült Királyság 81 millió fontot fordít egy 2030-ra tervezett korai előrejelző rendszer kutatására.