Közel ezer római ezüstpénzt találtak Wesselingben, Hadrianus-kori rekordlelet

Egy amatőr régész, Oliver Riedl fedezett fel csaknem ezer római ezüstpénzt a Köln melletti Wesseling határában, amely a Hadrianus császár korából származó eddigi legnagyobb érmekincs Németország területén. A fémkeresővel felszerelt kutató egy évvel ezelőtt talált rá a leletre: a készülő a legelső érmék előkerülése után is folyamatosan jelezte a fém jelenlétét, ezért értesítette a hatóságokat. A helyszínen a régészeti csoport összesen 934 római ezüstdénárt emelt ki, az összesen 3,1 kilogrammot nyomó kincset gondosan megtisztították és tudományosan feldolgozták, majd kedden állították ki a bonni LVR-LandesMuseum tárlatán.

A Rajna-vidéki Műemlékvédelmi Hivatal szakértői megállapították, hogy az érméket a Kr. u. 2. század második negyedében rejtették el szándékosan. Erich Classen állami régész szerint modern bankrendszer hiányában a vagyon földbe ásása bevett biztonsági megoldás volt; az elrejtés pontos indítéka nem ismert, de valószínű, hogy a tulajdonos váratlanul meghalt, így a rejtekhelyről az információ elveszett. A 2. századból ritkán kerülnek elő ilyen kiterjedésű leletek.

Vásárlóértékét a római hadsereg zsoldrendszere vetíti elő: a hivatal munkatársa, Rahel Otte szerint egy átlagos legionárius évente háromszáz dénár zsoldot kapott, amelynek felét automatikusan levonták élelmezésre és felszerelésre. Ehhez képest egy közkatonának körülbelül hat évnyi teljes, szabadon elkölthető jövedelmét kellett volna megtakarítania egy ekkora vagyonhoz.

A lelet elhelyezkedése összefügg a régió ókori szerepével: Köln és környéke Kr. e. 39 és Kr. u. 459 között állt római fennhatóság alatt, a jelenlétet Agrippa hadvezér alapozta meg a Rajna menti katonai előőrssel. Hadrianus idején a folyó limesként választotta el a provinciákat a germán területektől, és a határvidéki erődrendszer, valamint a katonaság ellátása magyarázza a nagy mennyiségű nemesfémpénz jelenlétét a térségben.