Ukrajna, az uniós költségvetés és az EKB vezetése terheli a dublini EU-csúcsot
A pénteki dublini EU-csúcsot hivatalosan az Európai Unió első, kifejezetten a mesterséges intelligenciának szentelt ülése miatt rendezik, a napirendet azonban az ukrajnai háború, az uniós költségvetés és az Európai Központi Bank vezetésének kérdése is meghatározhatja. António Costa, az Európai Tanács elnöke azt szeretné elérni, hogy Európa a mesterséges intelligencia teljes értékláncában önálló szereplő legyen: a chipektől és a felhőinfrastruktúrától a számítási kapacitáson át a saját modellekig.
A vita egyik tétje, hogy az EU fejlesszen-e az amerikai és kínai rendszerekkel versenyképes, legfejlettebb MI-modelleket, vagy inkább az ezekre épülő alkalmazásokra összpontosítson. Petteri Orpo és Kristen Michal szerint Európának a technológia élvonalában is versenyeznie kell, Arthur Mensch, a francia Mistral vezérigazgatója pedig szintén bírálta a visszalépés gondolatát. A vezetőknek arról is dönteniük kell, hajlandók-e finanszírozni a szükséges számítási kapacitást. Az EU szerint az AI Act már megfelelő szabályozási keretet ad.
Ukrajna képviselete a béketárgyalásokon szintén komoly megosztottságot okoz. Steve Witkoff Vlagyimir Putyinnal folytatott moszkvai találkozója után jelezte, hogy az európaiakat meghívják a következő fordulóra. Volodimir Zelenszkij egyetlen európai képviselőt sürget, miközben Kaja Kallas szerint neki és Costának kellene képviselnie az EU-t. Közben Ukrajna jövő évi költségvetéséből 70 milliárd euró hiányzik, és Friedrich Merz ezt az összeget az EU következő hosszú távú költségvetéséhez kapcsolná.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔