Két üjgúr férfi kiutasítása Thaiföldről Kínába életveszélyes lenne – aktivisták
Két üjgúr férfi thaiföldi kiutasítása Kínába életveszélyes lenne – figyelmeztetnek aktivisták, akik attól tartanak, Bangkok ismét enged Peking nyomásának, holott a többnyire muszlim etnikai kisebbséggel szembeni kínzásokról és jogsértésekről számolnak be. Tavaly a thaiföldi hatóságok 40 üjgúr férfit kényszerítettek vissza Kínába a fogvatartottak és az ENSZ kérése ellenére; az Egyesült Államok és Kanada állítólag befogadta volna őket, a visszakerültek holléte az ENSZ szerint ismeretlen. Most két további férfit bevándorlási őrizetbe szállítottak, és attól tartanak, ők is a pekingi fellépés áldozatai lesznek, amelyet az ENSZ emberiség elleni bűncselekmény gyanújaként ítélt meg. Az egyikük barátnője, Marzeyya Kasem (iszlám álnév) szerint a férfi „bárhova máshova, csak ne Kínába” menne; júliusi levelében azt írta, visszakerülve „rabszolga” lenne. A Human Rights Watch ázsiai igazgatója, Elaine Pearson biztonságos harmadik országba utazást kér: korábbi thaiföldi kormányok évekig embertelen őrizetben tartották az üjgurokat, majd Peking kívánságára Kínába küldték őket, ahol erőszakkal eltűntek. A két férfi hét év börtönt töltött, mert 2020 januárjában megpróbáltak megszökni a bevándorlási őrizetből; ők is annak a több mint 200 üjgúrnak a csoportjába tartoztak, akiket 2014-ben a malajziai határ közelében fogtak el. A nőket és gyerekeket Törökországba engedték, a férfiakat több hullámban Kínába tolták ki – ezt bírálta az ENSZ és Marco Rubio amerikai külügyminiszter. Az üjgurok a Hszincsiangból származó török népcsoport; százezreket zártak táborokba. Peking szegénységcsökkentésre és terrorizmusellenes harcra hivatkozik. A két férfi szerdán a thaiföldi Nemzeti Emberi Jogi Bizottságnál érvelt. Nem világos, van-e formális kiadatási kérelem, de Chaipruak Doungprapat, a nemzetbiztonsági tanács vezetője szerint rájuk és további három, még börtönben lévő üjgúrra kínai elfogatóparancs vonatkozik. Kasem szerint a barátja kiskorú volt, amikor elhagyta Kínát, és 2014-ben nem adtak ki Interpol-vörösértesítőt; szerinte a tavalyi tömeges kiutasítás bírálata miatt Bangkok most jogszerűbbnek tűnő alapot keres. A kínai külügy a csempészet elleni együttműködést jogszerűnek nevezte; a thaiföldi külügy nem kommentált.