Politikai hovatartozástól függ-e a parlamenti eskü hitelessége?
A HVG véleménycikke azt kifogásolja, hogy Orbán Viktor egy büntetőjogi természetű ügyet keresztényüldözésként értelmez. Egy zárt körű rendezvényen a volt kormányfő arról beszélt, hogy Hankó Balázs letartóztatása nem gazdasági visszaélés gyanújával, hanem kulturális és ideológiai háború részeként történt. Hankót azzal az üggyel összefüggésben vették őrizetbe, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap gyanú szerint pártalapon osztott ki 17 milliárd forintot. Orbán Viktor szerint az érintettek azért váltak célponttá, mert nem támogatták a „keresztény kormány” szellemiségével szembemenő szereplőket.
A szerző szerint ez a magyarázat eltereli a figyelmet a feltárt tényekről, és olyan erkölcsi-vallási keretbe helyezi a vitát, amelyben háttérbe szorulnak a racionális és jogi érvek. Az írás azt is kiemeli, hogy Orbán Viktor saját nyilatkozatával nehezíthette Hankó Balázs védekezését, amikor megerősítette: az NKA-pénzek elosztásánál politikai szempontok is szerepet kaptak.
A cikk Osztie Zoltán budapest-belvárosi plébános megszólalását is bírálja. A pap egy zarándokcsoport előtt arról beszélt, hogy akik egy általa erkölcsileg romlottnak nevezett pártra, vagyis a Tiszára szavaznak, nem értik az evangéliumot, és nem nevezhetik magukat kereszténynek. Az esztergomi főegyházmegye ismét elhatárolódott ettől a tanítástól, Osztie pedig később bocsánatot kért. A véleménycikk fő kérdése, hogy a hit és a parlamenti eskü vallási tartalma függhet-e a képviselő politikai hovatartozásától.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔